2011. július 18., hétfő

Novella 1./5 - Játék az egész

Sziasztok!

Nem tudom mi van a bloggal,de sajnos nem jó a chat,a követőket pedig nem mutatja. :S
Na mindegy.Mivel látom,hogy a legjobban a Kényszer lászállásra vagytok kíváncsiak,már nem sok fejezet lesz ebből,és neki állok annak. :)
Jó olvasást!
Puszi
         BabyDoll
                                                         5.fejezet


                                                         Menekülés





Kellan tarkóján a kezével ült az ágy szélén, s nézte ahogy Seyla alszik. Nem emlékezett semmire,bár elég nyilvánvaló volt,hogy mi történt. A ruhák szét dobálva,az ágy össze túrva,és Seyla mellett ébredt meztelenül...
Kellan ijedve felnézett,amikor hallotta, hogy Seyla felszuszogott.Tudta,hogy ő lesz a bűnbak.
-Jó reggelt-köhintette. Seyla felnézett,majd visszadőlt az ágyba.-Nem,nem az nem lehet-suttogta kétségbeesetten,majd fejére húzta a takarót.-Ugye mi nem....?
-De-hajtotta le a fejét Kellan.
-Jól van....Nyugalom...Ez csak puszta szex volt...Érzelmek nélkül,csupán testiség-hajtogatta Seyla,bár kissé bizonytalan volt.
Maga köré csavarta a takaróját és kiment a szobából. A nappaliban húgát és Taylort találta,amint épp kávézgattak.
-Hova mész?-kiáltotta Solange Seyla után,aki kirohant az ajtón. Nem tudta mi van vele,soha de soha nem rohanna ki egy takaróval maga körül az utcára.De most mégis megtette.Talán az érzés elől menekűlt,megpróbált szabadulni a tűztől ami benne égett,míg nem késő.De talán már az is...

1 hónap múlva

Seyla épp készült első filmje bemutatójára.Rengeteget dolgoztak rajta. Egy éve,hogy elkezdődött a forgatás,pont amikor berobbant a sajtóba.
Mielőtt elment adott friss vizet lakótársának,majd-kissé túl erősen-becsukta az ajtót.
Még mindig azon az éjszakán járt az esze, emlékképek ostromozták.Sokszor sírta át azóta az éjszakákat,bár meg volt róla győződve,hogy csak a gyenge emberek sírnak.Elgyengült.Utálta bevallani,de így volt.
-Sey,drágám-zökkentette ki Mr. Carpe a rendező.Pár embernek bemutatta,majd újra magára hagyta. Nem érezte jól magát.Ez a sok ember mind a ő filmje miatt van itt,de nem tudta élvezni a rivalgást. Látszólag mindenki el volt foglalva,nem akart odacsapódni senkihez. Elindult a mosdóba,legalább ott nyugalma lesz egy kis darabig. De az a szempár,azok a csókok-sóhajtozta magában.Mindig is érzelmek nélkül játszadozott másokkal,de most valami megtört benne.
-Seyla-szólította meg egy fájdalommal teli hang. Menekülni akart; elfutni,elszaladni.Rohanni,hogy ne kelljen a szemébe néznie.-Seyla-ismételte meg,de a lány csak állt hátat fordítva.Nem bírt megmozdulni.
-Kérlek...Kellan...Menj el-nyöszörögte,majd egy könnycsepp gördült le az arcán. Kellan odarohant hozzá,majd két kezét Seyla arcára tapasztotta.
-Miért csinálod ezt? Azt hiszed nekem nem fáj? Nem vetted fel a telefont,és legalább tízszer voltam a lakásodnál. Miért taszítasz elmagadtól?
-Kérlek...-szabadkozott.
-Ne,ne kérj semmire! Adj egy esélyt,hogy megismerhessük egymást.Oka volt annak,ami történt.Okkal történt,és ha jól emlékszem nem én voltam a kezdeményező fél...-suttogta.-Seyla,hát nem érted?! Az a gyönyörű bársonyos bőröd,az ajkad,a szemeid...
-Fejezd be-suttogta-Fejezd be Kellan Lutz!-mondta,majd kibújt Kellan keze közül,és futni kezdett. Zokogva futott ki az épületből,majd taxi után nézett a rengeteg autó között. A legközelebbibe beugrott.
-Hova vihetem?
-A reptérre,kérem-mondta,majd letörölte könnyeit. Múlt héten kapott egy ajánlatot az Uniceftől,hogy mivel jó ideje támogatja az alapítványt,menjen,utazzon el Afrikába pár önkéntessel.Először reklám fogásnak indult,hisz ha szegény,éhező árvákkal látják jót tesz a hírnevének.De késöbb Seyla rájött,hogy nem ezért szeretne menni.Segíteni akar. Egy halom pénzt utalt át az alapítványnak,és most személyesen is megakar győződni az ottani helyzetről.
Felhívta az alapítványt,ahol közölte,hogy a reptérre tart.Megegyeztek,hogy küldenek hozzá kettő önkéntest.
-Szia Sol-kezdte a húgával való beszélgetést.-Úgy adódtak a dolgok,hogy elutazom Afrikába...Szóval kérlek nézz rá a macskám...macskára. Két óra múlva indul a gépem,kérlek pakold el a cuccaimat,ruhát meg a piperéket..
-Na várj,nem mehetsz csak így el!
-De,nagy szükség van rám...Végre valami hasznosat teszek..Talán életemben először.. Küld a reptérre a cuccomat.Szeretlek-mondta majd gyorsan kinyomta a telefont. Bízott benne,hogy Solange nem tol ki vele,és elküldi a csomagját.De Solange teljesen mást csinált.Felkapta a telefont,és segítséget hívott.Nem akarta elenegdni a nővérét,sejtette,hogy baj van.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése